Életének 88. évében, augusztus 27-én elhunyt Daróci Bárdos Tamás Apáczai Csere János- Erkel Ferenc-, és KÓTA-díjas magyar zeneszerző, karnagy, zenetanár, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa, Székesfehérvár díszpolgára, a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének tiszteletbeli társelnöke.

Bárdos Tamás László 1931. szeptember 27-én született Budapesten, édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós, nagybátyja Deák-Bárdos György zeneszerző, orgonaművész volt.  Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte Zsámboki Miklós, majd Friss Antal növendékeként. A Zenei Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta zeneszerzés szakon, Szervánszky Endre növendékeként. 1958-ban kitüntetéssel diplomázott. 15 éven át énekelt édesapja kórusában a budapesti Mátyás-templomban.

 

 

1958-tól 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott. Ezalatt már különböző néptánc együttesek számára születtek feldolgozásai, táncjáték kíséretei. 1961-től 1970-ig a Duna Művészegyüttes karmestere, zenei vezetője. A szolnoki és zalaegerszegi néptáncfesztiválokon több ízben elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. 1990-től a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom-, és népzenetanára volt.

“Népdalszeretetemet apám alapozta meg, és tovább erősítette az együtteseknél [Duna Művészegyüttes, Állami Népi Együttes] töltött sok-sok év, ahol részben komponáltam számukra, részben dirigáltam előadásaikon, és sok-sok csodálatos népdallal találkozhattam”

– nyilatkozta a Parlando folyóiratban 85. születésnapjára megjelent interjújában.  Az Erkel Ferenc Vegyeskar, 2016-os felvételén egyik legnépszerűbb darabja, a török népdal ihlette Üszküdárá című kórusmű keletkezéséről beszél:

 

 

Első szerzeményei Tamás László művésznéven láttak napvilágot, majd felvette a Daróci Bárdos Tamás művésznevet, amely a család származási helyére, Lénárddarócra utal. Népszerű kórusművei, motettái mellett ismertek táncegyüttesek számára írott népzenei feldolgozásai, táncjáték-, és táncdráma kíséretei. Művei a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) és a Jada Kiadó gondozásában jelentek meg. 80. születésnapjára, 2011-ben három gyűjteményes kötet és is megjelent szerzeményeiből, amelyeket számos hangfelvétel is őriz.

 

 

A nagyközönség körében film- és tévéjátékzenéi révén ismert: Dargay Attila rendező felkérésére Daróci Bárdos Tamás komponálta és szerkesztette a nagysikerű Ludas Matyi és Szaffi című animációs filmek zenéjét. Színházi zenéi: Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla, Telihold. 

Daróci Bárdos Tamás. Forrás: BMC/Hungarian Composers/Parlando.hu

1995-97-ben három oratóriumot írt a Székesfehérvári Prohászka Egyesület felkérésére Fehérvári Te Deum, Missa Gratiae és Magyar Rekviem címmel. Műveiért 1997-ben Székesfehérvár díszpolgárává avatták. 1974-ben az Erkel Ferenc-díjat, 1995-ben a Lyra-díjat, 2001-ben Apáczai Csere János-díjat, 2005-ben a KÓTA zeneszerzői díját nyerte el. Munkásságát 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.  Nevét Hajdúböszörményben vegyeskar viseli.

(BMC, Wikipedia, Parlando 2016/5, A Magyar Kodály Társaság Hírei 34/4)