Év elején sok kórus fut versenyt más civil szervezettel a személyi jövedelemadó egyesületeknek, alapítványoknak felajánlható 1%-áért. De hogyan készüljünk fel a kampányra, és hogyan kezdjünk hozzá, hogy végül a lehető legtöbb felajánlást kapjuk? Ezt a témát beszéljük meg Török Krisztina marketing tanácsadóval.

Krisztinát 2013-ban ismertem meg: férjével egy kórusban éneklünk. 2013-14-ben együtt hoztuk tető alá a Kórus Spontánusz „Úton Rigába…” című rendhagyó évadát – ő marketing tanácsokat adott nekünk, én a médiamegjelenéseket vittem. Sokat tanultunk egymástól, ezért kértem meg, hogy az egyszázalékos témánkhoz adja hangját és lásson el minket ötletekkel, tippekkel.

 

Hogyan gyűjtsük be kórusunk
számára a lehető legtöbb adó 1% felajánlást?

Nehézségek, amikkel tisztában kell lennünk, mielőtt egyáltalán belekezdenénk:

Legyünk tisztában azzal, hogy az emberek általában nem szeretnek – még a gondolatával sem – foglalkozni az adóbevallással. Tehát alapvetően nem egy kellemes dologra emlékeztetjük őket, amikor elkezdjük emlegetni, hogy adják nekünk az 1 %-ot, mert „az nekik úgysem kerül semmibe…”.

  • Korlátozott idő-energia: gondoljunk bele a saját rohanós mindennapjainkba, mi mennyire szívesen szánjuk rá magunkat, hogy egyáltalán nekiálljunk összeszedni a papírokat, igazolásokat és akárcsak az 1 % nyilatkozat kitöltésére időt szakítsunk (akkor is, ha a munkahelyünk készíti a bevallásunkat és akkor is, ha már eldöntöttük, kinek adjuk).
  • Korlátozott bizalom: sajnos a kérésünk kifejezésekor meg kell küzdenünk azzal, hogy az emberek eleve nem bíznak teljesen az “adománygyűjtőkben”, hiszen a rengeteg elhivatottan és korrekten működő szervezet mellett rendszeresen hallani botrányokról is, amik természetesen sokkal nagyobb médiafigyelmet kapnak; ezért nagyon fontos, hogy bizalmat keltsünk a szervezetünk és a céljaink iránt.
  • Korlátozott figyelem: ma alapvetően is nagy a „zaj” a virtuális és a valódi világban, de jó, ha tudjátok, hogy idén pl. 27.246 db szervezet versenyez a magyar adózók 1%-os felajánlásáért. Nyilván nem az összes célozza meg a Ti reménybeli támogatóitokat, de azért épp eléggé sokan, hogy nehéz legyen kitűnni közülük.

Kapcsolódó bejegyzések

OK, ez nem is hangzik olyan könnyűnek, akkor mit tehetünk?

  1.  Legeslegelőször válasszuk ki, döntsük el, KI, de inkább KIK lesznek azok a személyek, akik a tervező, majd az operatív munkát végzik (bizony, ez idő és energia igényes „munka” lesz)!

 

  1.  Ellenőrizzük le, hogy benne vagyunk-e a NAV aktuális „támogatható szervezet” listájában (https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil_kedvezmenyezettek_2017); illetve, hogy nem vagyunk-e esetleg a „kizártak” között (https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/kizart_civil_kedvezmenyezettek_2017).

Tegyük rendbe alapítványunkat, egyesületünket a NAV-nál. Triviálisan hangzik, de ha anyagi, vagy adminisztrációs (pl. nyilvánosságra hoztuk már az elmúlt legalább 2 év adó 1% felhasználásának elszámolását?) elmaradásunk van, hiába ajánlja fel nekünk valaki a támogatását, a hatóság nem fogja kifizetni. Ilyenkor a felajánló kap egy levelet, hogy az 1% nem a szervezethez került, hanem a névtelen nagy kalapba, és akivel ez egyszer előfordult, azt legközelebb sokkal nehezebb lesz meggyőznünk…

 

  1.   Tegyük rendbe, illetve ellenőrizzük minden felületünkön (pl. weboldalunkon, facebook oldalunkon, blogunkban, azokon a szervezeti gyűjtőoldalakon, ahol rajta vagyunk) a hivatalos adatainkat és a képviselőink elérhetőségét (e-mail cím, telefonszám, stb.).

FONTOS, hogy a kapcsolati adataink aktívak legyenek, tehát mindenhová csak olyan címet tegyünk ki, ahol megkapjuk és megválaszoljuk a leveleket, és olyan számokat, melyeken fel is tudjuk (és akarjuk) venni a telefont!

 

  1.  Tapasztalataink szerint a mai világban nagyon hasznos, ha egy szervezet jelen van a világhálón. Kell legalább 1 db olyan felület a weben, ahol információt találnak rólunk, ha tehát megengedhetjük magunknak anyagilag – vagy van hadra fogható kórustagunk, támogatónk, aki segít –, csináljunk legalább weboldalt, és/vagy Facebook-profilt, de legalábbis mindenképpen töltsük ki valamelyik (vagy több) nonprofit szervezeteket gyűjtő weboldal (én pl. jó szívvel ajánlom az adhat.hu-t : http://adhat.hu/adomanygyujtes-szervezeteknek ) ingyenes adatlapját.

Ezek voltak az ujjgyakorlatok, itt kezdődik a valódi munka:

  1.   HATÁROZZUK MEG A MAJDANI KOMMUNIKÁCIÓNK CÉLCSOPORTJÁT!
    Kikerülhetetlen, hogy ezt megtegyük, mert nagyon-nagyon fontos lesz a továbbiak tekintetében!
    Jól gondoljuk végig, hogy kit tudunk elképzelni adományozóként? (NEM, a “Mindenki” és a “Hááát, bárki lehet” NEM MEGFELELŐ célcsoportok! Legyünk a lehető leginkább konkrétak a meghatározásnál! :))
  • Ki adna nekünk szívesen pénzt?
  • Kit érdekelhet a munkánk?
  • Kit érdekelhetnek a céljaink, a jövőbeni terveink?
  • Ki az, akinek jelenleg is fontosak vagyunk, aki már most szeret (esetleg támogat is) minket?
  • Kihez kell majd szólnunk?
  • Pl.:
    • A kórusunk, alapítványunk, egyesületünk tagjai?
    • A tagjaink családtagjai?
    • A koncertjeink közönsége?
    • Az iskolánk, intézményünk tanulói, dolgozói?
    • A városunk lakói, akikkel együtt élünk?
    • A gyülekezetünk – amelyet esetleg kórusként szolgálunk – tagjai?

Írjunk fel minél többet, de aztán válaszunk ki legfeljebb kettőt, amikkel a továbbiakban dolgozni fogunk (nyilván azt a kettőt, akiktől a legnagyobb reakcióra számíthatunk, a legkisebb energia befektetéssel). Ne essünk kétségbe, ha csupán egy, jól körülhatárolható csoportot tudunk találni, sokkal jobb, mint ha 5-10 felé akarnánk figyelni.

  1.   Gyűjtsük össze a (maximum) 2 célcsoportunk lehető legtöbb jellemzőjét, gondolkozzunk kicsit a reménybeli támogatóink fejével:
  • Kik ők?
  • Mi köti, mi tartja össze őket?
  • Mik a közös jellemzőik (életkor, nem, földrajzi hely, érdeklődés, stb.)?
  • Ha már járnak a koncertünkre, miért jönnek?
  • Mit szeretnek bennünk?

 

  1.  A célcsoportunk (célcsoportjaink) részletes megismerése után gondoljuk végig: hol találjuk meg őket a legnagyobb számban/valószínűséggel, hogyan érjük el őket a leghatékonyabban (vagyis a legtöbb embert a legkisebb költséggel, vagy energia befektetéssel)?
  • Vannak-e olyan helyek, útvonalak, ahol valószínűleg sokan megfordulnak közülük, és láthatják a plakátunkat (iskola, templom, a város/kerület legjobb pékségének kirakata)?
  • Feliratkoztak a hírlevelünkre, így közvetlenül tudunk szólni hozzájuk?
  • Tudjuk a postacímüket, így tudunk írni nekik?
  • Már Facebook-oldalunk kedvelői, vagy ismerjük azokat a Facebook-csoportokat, csatornákat, amiket ők is olvasnak
    • Egyáltalán ismerik, használják-e pl. a Facebookot?
  • Nézik-e a helyi TV-t, hallgatják-e a helyi rádiót, olvassák-e a helyi újságot, vagy a városi/iskolai weboldal híreit?
  • Van-e olyan helyük, vagy útvonaluk, ahol megállíthatjuk őket, és a kezükbe nyomhatunk egy kedves szórólapot, meg egy, a szervezetünk adataival előre kitöltött nyilatkozatot?
  • Vannak-e olyan nagy adózók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók), akiket ismerünk (mi, vagy a kórustagjaink) és fel tudunk keresni személyesen?

Gyűjtsünk össze minél több lehetőséget, és állítsunk fel hatékonysági sorrendet (elképzelhető, hogy ez nem sikerül elsőre, és csak néhány évnyi próbálkozás után látjuk majd, hogy nálunk mi hatékonyabb: egy facebook poszt/hirdetés, vagy 200 db kitöltött nyilatkozat postázása, esetleg egy interjú a helyi televízió kulturális magazinjában – de akkor is el kell kezdeni valahol):

Próbálkozás nélkül nincs eredmény!

FONTOS: legyünk azonban tudatában annak, hogy a kampányidőszakban (mivel mindig, mindenki, mindent az utolsó pillanatban csinál, ezért kb. a határidő előtti 2-3 hétben) folyamatosan jelen kell lennünk a kiválasztott felületeken, folyton az üzenetünkbe kell botlaniuk a reménybeli adományozóknak, hogy végül meg is tegyék a megfelelő lépést – azaz kitöltsék és leadják az adó 1%-os nyilatkozatot.

Ez praktikusan odafigyelést, és nem kevés munkát jelent, ezért NE LEGYÜNK MAXIMALISTÁK, jól gondoljuk meg, melyik csatornákat használjuk – folyamatosan frissítve, gondozva, ismételve. Én azt javaslom, hogy válasszuk ki az általunk leghatékonyabbnak vélt 2-3 db-ot, gyakoroljunk önfegyelmet, ne hagyjuk elterelni a figyelmünket, és idén csak azokra koncentráljunk!

 

  1.  Ha ismerjük a csatornát, ahol a leghatékonyabban tudunk „szólni” a kiválasztott közösséghez, már csak az a kérdés, hogy mit mondjunk nekik? Mi legyen az üzenet, ami áthatol a korábban említett „zajon”, és kellően motiváló, hogy az emberek tollat ragadjanak?

Vegyük sorra, mik azok a célok, amikre az általunk kiválasztott embercsoportok szívesen adnának pénzt? Mik azok az információk, amik felkeltenék az érdeklődésüket?

Én első körben a következő témák kibontását javasoljuk:

  • „Mit csináltunk az elmúlt évben?” (jó, ha érződik, hogy eddig is dolgoztunk, vannak eredményeink),
  • „Mik a terveink, mire fogjuk költeni a most befolyó pénzt?” (konkrét célokra az emberek szívesebben adakoznak, mint „csak úgy”),
  • „Kik vagyunk?” (minél jobban ismernek, minél közelebb érzik magukat hozzánk a támogatók, annál könnyebben segítik a céljaink megvalósulását),
  • „Mit mondanak rólunk azok, akiknek tettünk valamit?” Például az egyházközségünk vezetője értékeli, hogy rendszeresen énekelünk a szertartásokon, vagy egy cég felkérte kórusunkat a karácsonyi vacsora műsorának színesítésére, és az ügyvezető elégedettségét fejezi ki,
  • „Mit mondanak rólunk a koncert látogatóink (pl. Vendégkönyv!), milyen cikkek, riportok jelentek meg rólunk?” Ezeket gyűjtsük össze, tegyük elérhetővé, és buzdítsunk az elolvasásukra, megtekintésükre.

 

  1.   Ha már tudjuk, hogy kinek, hol, és mit kell mondanunk már csak a mikéntjét kell kitalálnunk!

Nyilván ebben is lehetnek eltérések a célcsoportok között (pl. nem ugyanaz a tartalom kelti fel a figyelmét egy középiskolásnak, mint egy nyugdíjasnak), de az az általános tapasztalat, hogy az emberek

  • általában vevők a humorra,
  • és alapvetően szívesen segítenek, ha megkérjük őket.

Ezért a megnyilvánulásaink mindenképpen legyenek érdekesek, kreatívak, szórakoztatóak és rendszeresek.

Konkrét példákkal:
Webes felületekre (weboldal, Facebook) tehetünk fel írásos beszámolókat, képeket, hanganyagokat, esetleg videókat a korábbi fellépésekről.

Ha megtisztel minket adója 1%-ával, mi azt énekszóval sugározzuk szét! Kérjük, ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%-át a Kórus Spontánusz Egyesületnek! Adószámunk: 18538658-1-08 KÖSZÖNJÜK!

Közzétette: Kórus Spontánusz – 2015. február 17.

Készíthetünk humoros jelmondatokat, képaláírásokat, amik felkeltik az emberek figyelmét,

  • Kérjünk meg egy-egy kórustagot, és/vagy a karnagyot, hogy írjon, vagy mondjon kamerába valamit arról: miért jár szívesen a kórusba, mit ad neki az éneklés, miért tartja méltónak a kórust a támogatásra;
  • Adjunk egy rövid betekintést a színfalak mögé, vigyünk egy fényképezőgépet, vagy kamerát a próbára.

 

  1.  KÉRJÜK a támogatást, a segítséget!

Minden kommunikációnk végződjön arra, hogy:

  • kérjük a támogatást,
  • pontosan leírjuk, hogy mit szeretnénk, mit tegyenek az emberek, ha segíteni szeretnének!

EZ NAGYON FONTOS, nehogy kifelejtsük véletlenül, hiszen a rengeteg munkánknak nem az volt az elsődleges célja, hogy szórakoztassuk a célközönségünket (persze ez is fontos), hanem az, hogy végül minél többen a KEZÜKBE VEGYÉK A TOLLAT, KITÖLTSÉK A MEGFELELŐ ADATOKKAL AZ ADÓ 1% FELAJÁNLÓ NYOMTATVÁNYUKAT, MAJD BELEHELYEZZÉK AZ ADÓBEVALLÁSI BORÍTÉKJUKBA. 🙂

Fontos határidők:

  • 2017. február 27.: az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó bevallásának határideje
  • 2017. május 10.: az 1%-os boríték leadásának határideje a munkáltatónak, ha valakinek ő csinálja az adóbevallást
  • 2017. május 22.: a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásának határideje

+ 1   HAJRÁ, KEZDJÉTEK EL MOST! NE VÁRJATOK SEMMIRE, NE AGGÓDJATOK, CSAK CSINÁLJÁTOK! 🙂

Ha pedig kérdésetek támadna, keressetek bennünket!