Kórusdivat, avagy mit (ne) vegyünk fel?!

„Olyan, mint egy gyökérkezelés. Hosszú és fájdalmas…” –  így jellemezte egy kórusvezető a fellépőruha-választás nehézségét.

Bár egy kórus elsősorban azzal mond el magáról valamit, amit és ahogyan énekel, mivel a legtöbb énekkar nem stúdióban, felvételek készítésével tölti mindennapjait, hanem színpadokon, ünnepségeken, esetleg tévében lép fel, épp ilyen fontos az is, milyen a látványa. Megjelenése tükrözi-e a zenei élményt, amit látunk, vagy épp ellenkezőleg: elvonja a figyelmet róla?

Ha pedig nem egy „egyszerű” fellépést vizsgálunk, hanem az együttesünk egy versenyen méreti meg magát, vagy egy kórustalálkozón jelenik meg, különösen fontos a mutatós, egységes megjelenés. Nyilván nem az aranylamé nagyestélyi a mindenkitől elvárt viselet, de tapasztalataink szerint – főleg külföldön – a szedett-vedett, szürke verebek és szomorú varjak sajnos eleve hátrányból indulnak, legyen ez bármennyire is igazságtalan 🙁

„Mit kell ezen annyit agyalni? Férfiaknak fekete öltöny, nőknek fekete ruha, fekete szoknya. Tiszta sor!” – mondják most bizonyára sokan. Szerintünk ugyanakkor egy énekkar megjelenése sokkal többet számít annál, mint hogy ilyen egyszerűen elrendezzük ezt a kérdést.

Abszolút kedvencünk, a hamburgi Ensemble vocal kamarakórus. Könnyed, mégis németes kék. Fotó: ensemble-vocal.de.

Az 5 legfontosabb érv amellett, hogy érdemes meggondolni a kórusegyenruha bevezetését:

(az alábbi érveket a totalchoirresources.com nevű, angol kórusos oldalon olvastuk, szerintünk elgondolkodtató)

1. Az emblémátokkal ellátott egyenruha (pl. póló, lásd lejjebb!) kiváló identitásépítő elem, mely egyedivé és megkülönböztethetővé tesz benneteket a közönség és a lehetséges tagok körében. Sőt adott esetben abban is segíthet, hogy olyan „kóruskassza dagasztó” üzleti lehetőségek is megtaláljanak benneteket, mint a fellépési felkérések (pl. céges karácsonyi rendezvény, stb.).
2. Ha valami különlegeset viselünk egy esemény alkalmával, az segít átszellemülni a fellépés előtt. A kórustagok gyakran idegesek. A felkészülés rituáléja azonban képes megnyugtatni az idegeket és felturbózni az önbizalmat.
3. Jó érzés, hogy tartozol egy csoporthoz, és mi lenne erre jobb alkalom, mint egy egyenruha, ami a csoporttal azonosít téged. Egyes kórusokban a tagoknak egyenesen felajánlják, hogy rányomtatják a nevüket a pólójuk hátára, ami egyébként bizonyítottan az egyik legjobb módja annak, hogy megtanulják egymás neveit.  😉
4. Egy egyenruha csinosnak, ápoltnak néz ki, és segít a közönségnek komolyan venni titeket fellépőkként.
5. Ha pedig karnagy vagy, az egyenruha segít azonosítani a kórustagjaidat. Olyan eseményeken, ahol több kórus lép fel egyszerre, a tömegből kitűnő egyenruha elkülöníti az együttesedet a többiektől.

Ha pedig már eldöntöttétek, hogy leteszitek a garast a kórusegyenruha mellett, íme:

10 + 1 szempont, amit szerintünk érdemes megfontolnotok fellépőruha választás előtt

Az alábbiakban 10 olyan szempontot gyűjtöttünk össze, amely segíthet kiválasztani a számotokra megfelelő fellépőruhát, nem mellesleg pedig közelebb vihet kórusotok önmeghatározásához is. Természetesen nem az állítjuk, hogy minden kórusnak minden koncertjére új ruhát kellene vásárolnia. Inkább azt, hogy néhány dolgot érdemes meggondolni, persze a kórustagok és a művészeti vezető bevonásával, mielőtt elhatározzuk, miben állunk ki a közönségünk elé.

Repertoár: komoly, vagy könnyedebb, esetleg folklór / nemzetiségi?
Sokan azt gondolják, hogy a fekete segít „eltüntetni a kórust” a színpadról, hogy mindenki a zenére tudjon koncentrálni. De ennyi erővel akár egy függönyt is húzhatnánk a kórus és a közönség közé!
Valóban, vannak olyan műsorok, amelyekhez a semleges ruha a legjobb megoldás, de azért a legtöbb kórusmű mégiscsak érzelmeket, hangulatokat, sőt – nem tudom ti hogy vagytok vele, de számomra – sokszor konkrétan színeket sugároz magából. Ezeket pedig érdemes lehet a látványban is megragadni.
Sokan énekelnek nemzetiségi, népzenei repertoárt. Ezeknek az együtteseknek a számára szinte magától értetődik, hogy az identitásuknak megfelelő színeket, motívumokat öltik magukra, ahogy elődeik is tették. Miért ne tehetné ezt meg minden kórus?

A Gradisyei Horvátok Egyesülete énekkara Mosonmagyaróvárról. Fotó: Infomovar.hu.

A repertoár szempontja több másikat is von maga után:

Fellépési helyek hangulata, kötöttségei: templom vs. színpad
Mindannyian tudjuk, hogy egy templomba még nyári melegben is illetlenség fedetlen vállal belépni. Ehhez hasonlóan minden helyszínnek megvan a maga jellegzetessége. A koncertteremben a meleget árasztó és mindent átvilágítani képes reflektorok illetve a levegőtlenség, a szabadtéri színpadon pedig éppen a szél vagy a szúnyogok okozhatnak kellemetlenségeket. Érdemes tehát választásunkat ahhoz igazítani, hogy működésünk nagyobbik részében hol lépünk fel.

A székesfehérvári Vox Mirabilis Kamarakórus az egyenfeketét néhány vörös kiegszítővel szelidíti meg. Fotó: Feol.hu.

Koncert tematika: alkalom (tavaszi koncert, évforduló), gyermekkoncert
Természetesen minden alkalomnak, közönségnek megvan a maga stílusa és színvilága. Nem szerencsés mondjuk böjti időben színes pólókban koncertezni – ahogy nyári estéken sem a fekete öltöny a nyerő. Ellenben sokan választják azt a megoldást, hogy a komoly alkalmaknak is adnak egy-egy, általában mély árnyalatú, színt. Mondjuk egy kis kiegészítő használatával. Így az „egyen ruhába” egyszerre egy pici kis emberség, lélek költözik.

Ha nem tudnánk, mi a nevük, akkor is azonnal a tavasz jutna eszünkbe róluk. Ők a Tavasz Nőikar Budapestről. Fotó: Facebook.com.

Koncertkomfort: túl meleg vs. túl hideg; zömmel szabadtér vs. mindig beltér?
Egyes helyeken és időszakokban egyszerűen nem lehet meglenni műszálas ruhákban. Vagy igen, de akkor szembe kell nézni azzal, hogy a kórusról patakzik az izzadság, és a tagok egyre nehezebben tudnak a feladatukra (= éneklés) koncentrálni. Aki lépett már fel kánikulában és erősen világított, nem légkondicionált teremben, pontosan tudja miről beszélek. 🙁
Télen ellenben a télikabátokon kívül más nem is nagyon felel meg: ilyenkor vagy engedni kell az öltözékek kötöttségéből – mondjuk úgy, hogy egy vagy két szín köré válogathatnak a saját ruhatárukból – vagy a kórustagok lelkére kötni, hogy a fellépőruha alá/fölé/köré öltözzenek melegen. Ne fellépés közben fázzanak meg, ha egy mód van rá!

Kórus életkor összetétele: idősebbek vs. fiatalabbak?
Teljesen normális, hogy a különböző generációk a kórusban mást és mást tartanak szépnek, jó megjelenésűnek. A fiatalok inkább színes, merészebb szabású, ruhákat szeretnének, az idősek pedig talán a “koncertfeketéhez” és a pasztell árnyalatokhoz vonzódnak.
Fontos, hogy a kórus lendületét (ha van neki), tükrözze a ruha, de lehetőleg senki se érezze azt, hogy mondjuk egy adott szín, minta, vagy fazon feszélyezi éneklés közben.

A fiatalság diadala: a Care Voci Kamarakórus. Forrás: Facebook.com.

Testtípusok: nem minden fazon, szín, minta áll egyformán jól mindenkinek.
Ha már megvan a szerencsés nyertes szín, mintázat, érdemes többféle szabáson, modellen is kipróbálni azt. Egyesek ugyanis a szűkebb ruhákon mutatnak jól, és esetleg a szélesebb szabás eltorzíthatja a színarányokat – a kóruson belül is.

Az átkötős felső és a lapszoknya a legjobban alakítható, ha sokféle testalkaltról beszélünk. Tudják ezt jól a Tartui Egyetem Kamarakórusánál is. Fotó: esztorszag.hu.

Anyagminőség: izzadós, viszketős, nem színtartó, esetleg túl átlátszó?
Bár a fellépőruhára elkölthető keret gyakran behatárolja a kórus lehetőségeit, érdemes a lehető legjobb minőségű, kellemes viseletet nyújtó anyagokat választani, nemcsak azért mert egy vakarózó kórus biztosan nem nyújtja a maximumot, hanem mert a mosásban különbözőképpen kifakuló fekete ingek egészen biztosan nem nyújtanak majd egységes látványt néhány hónap múlva.
A „koncertfekete” egyébként meglepően kényes szín. Nem mindenki tudja, de a különböző összetételű anyagok különbözőképpen tartják meg a festéket, illetve különbözőképpen verhetik vissza a reflektorok fényét; így fordulhat elő, hogy egy elvileg egyforma feketét viselő férfikar tagjai, az egyénileg megvásárolt, különböző minőségű öltönyeikben, az erős színpadi fényben a barna, a sötétszürke, a sötétkék és a fekete különböző árnyalatiban pompáznak… 🙁
S, ha már reflektorfény… Azt tudtad, hogy bizonyos anyagok, melyek normál fényben „tömörnek” tűnnek, más megvilágításban  kellemetlenül sokat mutathatnak? Érdemes tehát a hosszú szoknyákat, nadrágokat ebből a szempontból is kipróbálni, leellenőrizni.

Büdzsé: a kórus fizeti (esetleg pályázatból) vs. a tagok fizetik saját zsebből?
E helyütt meg kell hajolnunk a kérdés előtt, amit minden bizonnyal a legtöbben elsőre fel fognak tenni (vagy már fel is tettek): MIBŐL?
Egy kórus többféle forrásból is előteremtheti a ruhavásárláshoz szükséges forrást, a különbség ezek közt a tagok hozzájárulásának arányában van:

• A legegyszerűbb, leggyorsabb megoldás, ha mindenki maga veszi meg a ruháját, vagy a kórus egyszerre megveszi mindenkinek, és a tagok kifizetik. Ennek előnye a „kincstári” ruhákkal szemben, hogy mindenki maga felel értük, nem kell ruhatárost alkalmazni. Hátránya nyilván az, hogy mindenkinek bele kell nyúlnia a pénztárcájába.
  
• Lehet kedvezményt, engedményt kérni a ruhakereskedőtől. A tárgyalásban sokat segít, ha egyben, egy helyen vesszük meg a ruhákat, illetve, ha hosszútávra gondolkozunk (előzetesen megállapodunk, hogy az újonnan belépők ruháit is ott fogjuk megvenni).
  Ha az adott vállalkozó nyitott rá, megegyezhetünk valamilyen adományozói/támogatói konstrukcióban, aminek keretében mi szerepeltetjük a nevét/logóját, nyilvánosan megköszönjük neki, ő meg cserében engedményt ad az árakból.
• Pályázatot írunk, támogatásból újítjuk meg a kórus ruhatárát. Mivel a ruhavásárlás egy konkrét, egzakt, jól megindokolható költség, könnyen beírható pályázatok költségtervébe. Sokan – leginkább helyi, önkormányzati szinten – pályáznak önállóan fellépőruha-vásárlásra, mások pedig egy-egy nagyobb projekt, például versenynevezés, koncertút költségei közé illesztik a ruhavásárlást.

Az egyszerű, de nagyszerű szitanyomott pólós megoldás – a rigai Jasmina kórust személyesen is hallottuk a nyáron Debrecenben. Fotó: Facebook.com.

Persze, senkinél sincs ott az államkincstár kulcsa, fontos emiatt a következő pont:

Variálhatóság: mennyire mobil a kórus a fenti szempontok szerint?
Ha felléptek ünnepélyes és szabadabb környezetben, komolyabb és könnyedebb repertoárral is, kültéren és beltéren is, akkor vagy érdemes jól variálható öltözéket (pl. nőknek kiskosztüm opcionális kiskabáttal; férfiaknak öltöny szép inggel, így elhagyható zakóval) választani; vagy muszáj több fellépőruhába beruházni.

A pécsi Voisingers kórusban a lányok lazac színű ruhája pillanatok alatt könnyed koktélruhává alakítható. Fotó: voisingers.blog.hu.

Egy azonban biztos:

Kóruspóló: mindenképpen hasznos ha a fellépőruha mellett van a kórusnak egy egyenpólója is.
Ha koncerten nem is használjátok ezeket, egységesítik, felismerhetővé teszik a tagokat egy rendezvényen. Utazásnál pedig segíthetnek a karnagynak „egyben tartani a nyáját”.
A pólón megjelenhet a kórus neve/logója, és esetleg a támogatóitok a „reklámja” is. Bátrabbak felírhatjátok a weboldalatok, facebook, vagy youtube oldalatok címét is, hogy az érdeklődők könnyen megtalálhassák a kórust az interneten.
Egy egyforma színű pólóba öltözött, 10-50 fős társaság mindenhol feltűnést kelt, és érdeklődést vált ki, ne becsüljük le ennek hasznát a kapcsolatépítésben sem.

• 1. Döntés és választás: hogyan kerüld el a káoszt, a sértődést és a döntésképtelenséget?

Ahogy ezt a Chorusamerica.org ruházati tárgyú cikke is találóan megállapítja: az egész kórus konszenzusát keresni egyenes út a kínok felé, ha 40 ember énekel a kórusodban, 40 különböző véleményed lesz…

Természetesen ki kell kérned mindenki véleményét a fenti szempontokkal kapcsolatban, de érdemes a kiválasztással egy kisebb csoportot, 3-4 embert (fiatalokat, időseket vegyesen) megbízni.

Ha nem vásároltok közösen egységes fellépőruhát, hanem csak kikötitek, hogy pl. hölgyeknek fekete felső és fekete hosszú szoknya a kötelező, arra is érdemes egy kisebb csoportot fenntartani, hogy mondjuk a koncert előtti utolsó próba alkalmával ellenőrizzék a tagok választását.
Lehet pl. fényképet kérni az általuk kiválasztott darabokról, vagy megkérni őket, hogy érkezzenek korábban, és hozzanak több variációt is.
Az viszont biztos: akárki is kerül be a „kórus divatrendőrség” soraiba, annak – bármennyire is fontos a feladata a közös siker szempontjából – bizony „vastag bőrrel” kell rendelkeznie, és nem szabad félnie attól, hogy állást foglaljon.

Bognár László, Török Krisztina