„Olyan, mint egy gyökérkezelés. Hosszú és fájdalmas…” – így jellemezte egy kórusvezető a fellépőruha-választás nehézségét.
Bár egy kórus elsősorban azzal mond el magáról valamit, amit és ahogyan énekel, mivel a legtöbb énekkar nem stúdióban, felvételek készítésével tölti mindennapjait, hanem színpadokon, ünnepségeken, esetleg tévében lép fel, épp ilyen fontos az is, milyen a látványa. Megjelenése tükrözi-e a zenei élményt, amit látunk, vagy épp ellenkezőleg: elvonja a figyelmet róla?
Ha pedig nem egy „egyszerű” fellépést vizsgálunk, hanem az együttesünk egy versenyen méreti meg magát, vagy egy kórustalálkozón jelenik meg, különösen fontos a mutatós, egységes megjelenés. Nyilván nem az aranylamé nagyestélyi a mindenkitől elvárt viselet, de tapasztalataink szerint – főleg külföldön – a szedett-vedett, szürke verebek és szomorú varjak sajnos eleve hátrányból indulnak, legyen ez bármennyire is igazságtalan 🙁
„Mit kell ezen annyit agyalni? Férfiaknak fekete öltöny, nőknek fekete ruha, fekete szoknya. Tiszta sor!” – mondják most bizonyára sokan. Szerintünk ugyanakkor egy énekkar megjelenése sokkal többet számít annál, mint hogy ilyen egyszerűen elrendezzük ezt a kérdést.
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások